Elfogadta az Országgyűlés a 2015-ös adócsomagot
2014. november 18-án, kedden délelőtt elfogadta az Országgyűlés a 2015-ös adócsomagot. Alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a legfontosabb változásokat.
Az eredeti javaslat 13%-al növelte volna a béren kívüli juttatások közterhét, ezzel szemben éves 200 000 Ft-ig a béren kívüli juttatások közterhei – a juttatás értékének 1,19 szerese után 16% SZJA- + 14% eho = 35,7 % - nem változnak. 200 000 és 400 000 forint között a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás közterhe is ennyi marad. A 200 000 Ft-os határ felett nyújtott egyéb cafeteria, valamint a 450 000 Ft felett adott SZÉP kártya támogatás után már 27% eho-t kell fizetni, így az összes közteher mértéke 51,17 %-ra nő.
2015-től 40%-ról 50%-ra emeli az adótörvény a reklámadó felső kulcsát, vagyis a 20 Mrd Ft-ot meghaladó reklámbevétellel bíró cégeknek bevételük 50%-át kell a költségvetésnek befizetniük.
Adminisztrációs könnyebbséget jelenthet az a 2014. december 1-jétől élő változás, ahogy a NAV honlapján közzéteszi majd a jó adózók listáját, vagyis azok nevét, akik jogszerűen fizetnek, és azokét is, amelyek jogszerűen nem fizetnek reklámadót. Így a reklámot megrendelői tudni fogják, hogy ha az adott reklám közzétevője szerepel a listán, akkor a megrendelő nem lesz a reklámadó alanya.
Akkor se lesz adóköteles a reklám megrendelése, ha a megrendelő nyilatkozatot kér a közzétevőtől, ez hitelt érdemlő módon bizonyítani is tudja, és mindezt jelenti a NAV-nak.
Az adócsomag új szereplője a befektetési alapok különadója. A szabályozás szerint adóköteles a Magyarországon forgalmazott külföldi kollektív befektetési értékpapír, valamint a befektetési alapkezelő által kezelt, Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye. Az adó alanya a forgalmazó, illetve a befektetési alap. Az adó alapja a külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén annak forintban meghatározott értéke, a befektetési jegynél pedig a negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított érték. Az adó éves mértéke az adóalap 0,05%-a.
A munkaerő-kölcsönzésre és az iskolaszövetkezetekre is kiterjeszti a fordított áfázást az adócsomag. Az adócsomag ezen pontja csak akkor léphet hatályba, ha az EU engedélyezi a fordított adózás kiterjesztését.
A törvénymódosítás révén jelentősen emelkedik az ún. „ élelmiszeradó”, vagyis az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. Az adó mértéke jelenleg egységesen az előző évi nettó árbevétel jövedéki és népegészségügyi termékadó nélküli részének 0,1%-a. Az új javaslat szerint az adó alapja az árbevétel lesz, mértéke pedig sávosan nő: 500 M Ft-ig nincs díjkötelezettség, 50 Mrd 0,1%, ezután pedig 50 Mrd forintonként 1-1%-al nő a díj mértéke, míg 300 Mrd Ft felett 6%-osan éri el maximumát az új adó.
A társasági adót érintő változás, hogy a nyereségminimum meghatározásának szigorítása és az elhatárolt veszteség szabályozása is kedvezőtlenül változik a vállalkozások szempontjából. Kedvező módosítás viszont, hogy a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján nyújtott támogatás 50%-a csökkenti az adóalapot.
Jövőre kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a cégek is, ahol bár tulajdonosi összefonódás nincs, az ügyvezető személye azonos. E változás nyomán január 1-jén bejelentési kötelezettséget is jelent az érintetteknek, mivel az Art. szerint 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak, ha egy adóalany kapcsolt vállalkozásával szerződéses kapcsolatba lép.
A vezető tisztségviselői feladatok ellátásával kapcsolatosan kötött és a társaság által fizetett felelősségbiztosítás díja adómentes lesz, méghozzá visszamenőlegesen is.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben új környezetvédelmi szennyezői kategóriák vezetnek be, és bővül a törvény tárgyi hatálya. A díjszámítás szabályai nem egyszerűek: a termékcsoportokat hat környezetszennyezési kategóriába sorolják, amelyek súlyszámot kapnak, ezek alapján emelkedik sávosan a fizetendő összeg. A törvény hatálya alá tartoznak a tervek szerint januártól az egyéb műanyag termékek (pl. művirág), az egyéb vegyipari termékek (mosószer, tusfürdő), az irodai papír, valamint a jelenlegi szabályozás hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikai berendezések.
Változnak a pálinkafőzés adószabályai. A jelenlegi 200-ról 50 literre csökken a magánfőzés keretében előállítható párlat mennyisége, ezenkívül a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznak. A bérfőzés jövedéki adómértéke az eddigi adómentesség után az alkoholtermékek normál adómértékének felére nőhet, vagyis 1 liter 50 %-os alkoholtartalmú párlat esetén 1670 Ft jövedéki adót kell fizetni. A magánfőzés esetében az előállított párlat után a magánfőzőnek évi 1000 forint átalányadót kell fizetnie.
Az új családtámogatási akcióprogram egyik új intézkedése az első házasok adókedvezménye. 2015-től a házasságot kötők első gyermekük születéséig, de legfeljebb két évig havi 5000 Ft adókedvezményben részesülhetnek, így két év alatt legfeljebb 120 000 Ft többletjövedelemhez juthatnak.
2015 től a részmunkaidőben dolgozó kisgyermekes szülő után ugyanúgy 100 000 Ft bruttó bérig jár a szociális hozzájárulási adókedvezmény a munkáltatóknak, mint a teljes munkaidőben dolgozók esetén.
A kétgyermekes családok által igénybe vehető adókedvezmény összege azonban csak 2016-tól emelkedne: 2019-ig fokozatosa a kétszeresére, azaz gyermekenként 10 000 Ft-ról 20 000 Ft-ra növekedne, az első évben gyermekenként havonta 2500 Ft lesz a kedvezmény.
A lakhatási körülmények javítása érdekében az egygyermekes családok részére is igénybe vehető lesz a „szocpol”, és nemcsak új, hanem használt lakás vásárlása és meglévő lakás bővítésére is. A támogatás maximális mértéke – a vállalt gyermekek számától és az igényelt lakástól függően – 3 250 ezer Ft lehet.
A tételes áfaösszesítő jelentés értékhatára jövőre havi 2 M Ft helyett 1 M Ft lesz. Új vállalkozásoknak eleinte havonta kell majd áfabevallást készíteniük.
Januártól működésbe lép az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, amelynek segítségével minden itthon szállított terméket nyomon követ majd az állam.
Jelentősen bővülhet az önkormányzatok által kivetett adók köre. Az önkormányzatok jelenleg arról dönthetnek, hogy kivetik-e a parlament által elfogadott helyi adó törvényben szereplő valamelyik adót, s ha igen, milyen adómértékkel. A mostani módosítás megalkotja, de nem definiálja a települési adók csoportját. A jövőben minden olyan vagyontárgyat lehet sújtani települési adóval, amelyet más központi vagy önkormányzati adó nem terhel, illetve bevezetését törvény nem tiltja. Ugyanakkor települési adó sem az államot, sem más önkormányzatot nem terhelhet.