Ingatlan bérbeadás és bérlés szabályai, adózása
Ingatlan bérbeadással és bérléssel kapcsolatosan gyakran kapunk kérdéseket kedves ügyfeleinktől, ezért most összefoglaljuk a fontosabb tudnivalókat.
Főszabályként az ingatlan (pl. lakóingatlan, üzlet) bérbeadás Áfa-mentes tevékenység. Kivételt képez ez alól az olyan bérbeadás, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak (szálloda, panzió, kemping, üdülők szálláshely szolgáltatása) minősül, közlekedési eszköz parkolására, elhelyezésére szolgál, vagy az ingatlannal kapcsolatos berendezés, eszköz, gép, illetve széf bérbeadásával kapcsolatos.
A bérbeadó választhatja, hogy a bérletet áfá-s tevékenységként szeretné-e folytatni. Ebben az esetben erről előre kell nyilatkozni és ettől a választástól 5 évig nem lehet eltérni. Ha Áfa-mentességet választ, akkor a bérleti szolgáltatás után nem kell Áfát megfizetnie/felszámítania, de adólevonási jog sem illeti meg.
Cég bérel cégtől:
Az ingatlan bérbeadásból származó bevétel után a következő költségek terhelik a bérbeadót:
- Áfa (27%, ha az adókötelességet választotta)
- Iparűzési adó (2%)
- Társasági adó (10%)
Ha az adózás után realizált nyereséget a cég tulajdonosai magánszemélyként osztalék formájában szeretnék kivenni, akkor a magánszemélyt még terheli a 16%-os SZJA és a 14%-os EHO is, amely maximálisan 450.000 Ft lehet éves szinten. Ezért azt javasoljuk, hogy egyszerre minél nagyobb összeget vegyenek ki, mert az EHO-plafon miatt így „olcsóbb” az osztalék kivétele, mint ha többször kisebb összegekkel tennék meg ugyanezt.
Cég bérel magánszemélytől:
A magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét a bérlő cégnek kell bérszámfejtenie, és havonta SZJA-előleget vonnia. A kifizető által levonandó és a magánszemélyt terhelő adóelőleg mértéke a jövedelem 16%-a. A jövedelmet a magánszemély választása szerint vagy tételes költségelszámolással vagy a 10% költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg, erről előzetesen nyilatkozatot kell tennie. Tételes költségelszámolás esetén a jövedelem az igazolható költségek levonásával megállapított bevételrész összege, de legfeljebb a bevétel 50°%-a. A 10% költséghányad választása esetén nem kell a költségszámlákat gyűjteni, az adókat automatikusan a bevétel 90%-a után kell megfizetni.
A 16 %-os SZJA-n felül a bérbeadó magánszemélyt még 14%-os EHO is terheli, de csak akkor, ha az ingatlan bérbeadásból származó éves jövedelme meghaladja az 1 millió Ft-ot. Ebben az esetben a teljes jövedelem után fizetendő az egészségügyi hozzájárulás. Előfordulhat olyan eset, amikor pl. több ingatlant ad bérbe magánszemély különböző cégeknek, melyek nem tudhatnak egymásról. Ezért a magánszemélynek előre nyilatkoznia kell a kifizetőnek, hogy a bérbeadásból származó jövedelme meghaladja-e az 1 millió Ft-ot.
Magánszemélynek már nem kötelező egyéni adószámot igényelni. Ez azt jelenti, hogy ugyan nem adhat számlát a bérletről, viszont a befizetési bizonylat és a szerződés elég ahhoz, hogy a bérlő cég költségként elszámolhassa a bérletet, és így nem éri hátrány egyik felet sem.
Cég ad bérbe
- cégnek: Ez viszonylag egyszerű és tiszta ügylet, szerződés alapján, számlázással történik a bérbeadás. A bérbeadónak ebben az esetben is választási lehetősége van, hogy áfa-mentes vagy áfás tevékenységként folytatja a bérbeadási tevékenységet. A bérbeadó céget ugyanazok a költségek terhelik a bérlet után, amint azt az 1. pontban már felsoroltunk.
- magánszemélynek: Szerződés alapján történő ügylet. Fontos itt is kiemelni, hogy a kereskedelmi szálláshely szolgáltatási tevékenység minden esetben áfa (18%) köteles!
Magánszemély ad bérbe magánszemélynek:
Szerződés alapján történő ügylet. Az SZJA előleget (16%) negyedévente kell megfizetni. Magánszemély ebből származó jövedelmét csak az éves, május 20-ig esedékes SZJA-bevallásában kell szerepeltetni. Magánszemély ebben az esetben nem áfa-alany.