Lakáscélú hiteltörlesztő támogatás - az NGM rendelet legfontosabb szabályai
Megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet. A szigorításokat visszamenőlegesen nem kell alkalmazni, a kedvező szabályokat viszont 2014. január 1-jétől lehet.
Alábbi cikkünkben a rendelet legfontosabb szabályait foglaltuk össze:
Az előzetes tervekhez képest a támogatás folyósításához nem szükséges elkülönített számlát nyitni, hanem a munkáltató a támogatást a munkavállaló által megjelölt számlájára, vagy a törlesztendő hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéséhez használt központi elszámoló számlájára utalhatja. Ehhez a munkavállalónak nyilatkoznia kell a megjelölt számla számáról és arról, hogy hozzájárul az adóhatósg részére történő adatszolgáltatáshoz.
A támogatás adómentességének feltételeit a munkáltatónak kell vizsgálnia, de a rendelet lehetőséget biztosít arra is, hogy szerződés alapján a munkáltató helyett a bank vizsgálja és igazolja a feltételek meglétét. Ezt csak egyszer kell igazolni, még akkor is, ha a támogatást több éven keresztül, vagy egy éven belül több részletben adják. Az adómentesség egyik fontos feltétele, hogy a munkavállaló bármilyen arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak az ingatlannak, amely kapcsán a támogatást igénybe veszi, akkor is, ha a tulajdonjogot vagy haszonélvezetet a támogatás igénybevételével szerzi meg.
A munkavállaló lakásvásárlás vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítását követő év április 15-éig, lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak, illetve a banknak átadni a következő okiratokat, bizonylatokat:
-
lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződést és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okiratot (vagy a tulajdoni lapot), valamint a vételár kifizetését igazoló okiratot. A kifizetésnek a támogatás folyósítását megelőző hat hónap és a folyósítást követő év március 31 között kell megtörténnie.
-
lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén az építési engedélyt, és a munkavállaló vagy a közeli hozzátartozója nevére kiállított számlákat. A számlák a támogatás folyósítását megelőző hat hónap és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig szólhatnak.
-
lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, vagy korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződést, továbbá a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hitel-törlesztést igazoló okiratot, számla-kivonatot.
A méltányolható lakásigény vizsgálata során a lakás szobaszámát az egyes szobák alapterületének nagyságát is tartalmazó nyilatkozat alapján kell kell meghatározni, az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát pedig a lakásban lakóhelyként vagy tartózkodási helyként lakó családtagok lakcímkártyáinak másolata, vagy a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja.
Az együttlakó gyermektelen vagy egy gyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat igazolja.
A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének bármely napjára vonatkozóan vizsgálható, illetve ha a méltányolható lakásigény megállapítása bármely korábbi időpontban, már megtörtént, akkor a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával is igazolható.
Lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztésére adott támogatás esetén a következő hitelek vehetők figyelembe:
-
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, függetlenül a szerződéskötés időpontjától, kivéve a felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést,
-
az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontja szerinti lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, vagy
-
az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az előzőekben említett kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.
A rendelet egyértelműen meghatározza a támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, valamint a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés vizsgálati szempontjait is.