Megbízási díj nélküli megbízás
Több ügyfelünk is kérdezte, hogy mi a teendő, ha egy családtagját szeretné felkérni, hogy "segítsen be" a vállalkozásában.
2012. január 1-je előtt az 1997. évi LXXX. törvény (Tb. Törvény) tartalmazta a „segítő családtag” fogalmát. 2012. január 1-jétől viszont kikerült ez a fogalom a törvényből. Az 1995. évi CXVII. tv. (SZJA tv.) 24 §-a azonban a mai napig a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek közé sorolja a segítő családtagnak e tevékenységéből származó jövedelmét.
Egy 2012.12.06-i NAV tájékoztató szerint: „ Amennyiben az egyéni vállalkozó közeli hozzátartozója munkát végez a vállalkozásban, azt kell megvizsgálni, hogy ezt a tevékenységet milyen jogviszonyban végzi.” Ez igaz a társas vállalkozókra is.
A fenti tájékoztató szerint a vállalkozó közeli hozzátartozóját 3 -féle jogviszonyban foglalkoztathatja:
-
egyszerűsített foglalkoztatás keretében
-
munkaviszony keretében
-
megbízási jogviszonyban
A megbízási jogviszonyt a 2013. évi V. tv (Ptk) 39. fejezete szabályozza. A Ptk 6:280§-a szól az ingyenes megbízási szerződésről. E paragrafus szerint: „ Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.” Tehát ingyenes megbízási szerződés keretein belül foglalkoztatható a családtag bejelentési -, illetve járulékfizetési kötelezettség nélkül. Fontos hangsúlyozni, hogy csak eseti megbízásoknál, egyes feladatok ellátására, esetleg alkalmankénti helyettesítésre megbízható a családtag ingyenes megbízási szerződés keretében a feladat ellátásával.
Állandó, folyamatos személyes közreműködés esetén a munkaviszony, illetve a társas vállalkozói jogviszony a megfelelő választás.
Az adó-, illetve munkaügyi ellenőrzés során ugyanis, az eljáró hatóságok megállapíthatják, hogy adott esetben a megbízásos jogviszony inkább az adóelkerülés eszköze, ebben az esetben a hatóság megállapítja a jogkövetkezményeket, a megbízási szerződést munkaviszonynak minősíti és megállapítja a járulék- illetve adóelőleg fizetési kötelezettséget.
A szerződés megkötésekor tehát nagyon körültekintően kell fogalmaznunk, ugyanis a hatóság nem a szerződés elnevezése, hanem a tartalma alapján fog dönteni a jogviszony minősítésekor.
A fentiektől elkülönül a szívességi munkavégzés, mely magánszemélyek között ellenérték nélküli alkalmi munkavégzést jelent.