Tagi kölcsön szabályai - tények és tévhitek
Napjainkban sajnos sok vállalkozás küzd likviditási problémákkal. Amikor időben megelőzik a befolyó bevételeket a kifizetendő költségek, a vállalkozás tulajdonosai kénytelenek saját zsebükből megfinanszírozni a kiadásaikat. Az ilyen ügyleteket tagi kölcsönnek nevezzük, amit szerződésbe kell foglalni.
Az első probléma, melyről a vállalkozások sokszor megfeledkeznek, hogy miután a tagi kölcsön felvétele a vállalkozás részére számviteli és egyben pénzügyi kötelezettséget jelent (vissza kell fizetni a kölcsön nyújtójának), annak felvételéről taggyűlési határozatot kell hozni. A határozatban szerepeltetni kell a kölcsön felvételének indokait, dönteni kell a kölcsön összegéről, a futamidőről és a kamatokról.
A kölcsön-felvételt szerződésbe kell foglalni, itt szokott felmerülni a következő probléma. Amennyiben a tagi kölcsönt a vállalkozás személyesen közreműködő tagja adja, akkor az aláírásra a vállalkozás nevében a taggyűlésnek a másik tagot kell felhatalmaznia. Az olyan tagi kölcsön szerződés, amit egyik oldalról kölcsönadóként a tulajdonos, mint magánszemély ír alá, míg másik oldalról ugyanő, de mint a vállalkozás ügyvezetője, jogilag érvénytelen, tehát semmis. Az egyszemélyes kft. esetében a vállalkozó a saját döntését foglalja írásba a kölcsön felvételéről.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy nyújtható-e tagi kölcsön kamatmentesen. A válasz az, hogy igen, hiszen a magánszemély az adózott jövedelméről tetszése szerint rendelkezhet. A vállalkozást csak abban az esetben terheli emiatt adó- illetve illetékfizetési kötelezettség, ha a magánszemély lemond a nyújtott kölcsön összegéről (azaz a vállalkozásnak nem kell azt visszafizetnie). Tehát tévhit az az állítás, miszerint a vállalkozás részére a ki nem fizetett kamat bevételnek minősül és így adóalap növelő tétel. Ez azonban csak akkor igaz, ha a kölcsönt nyújtó fél magánszemély. Amennyiben egy vállalkozás tagja egy másik vállalkozás, akkor nem lehet szó kamatmentes kölcsön-nyújtásról, valamint a vállalkozás sem nyújthat magánszemélynek kamatmentesen kölcsönt.
Természetesen megállapodhatnak a felek úgy is, hogy a kölcsön fejében a vállalkozás kamatot fizet a magánszemélynek. Ilyen esetben minimumként a jegybanki alapkamat, maximumként a hasonló összegű és feltételű hitelt nyújtó kereskedelmi bank piaci kamata az, aminek a felszámítása indokolható. Az ilyen kamatból származó jövedelem a magánszemélynek jogviszonytól függően egyéb vagy nem önálló tevékenységből származó adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül, továbbá az adóalap-kiegészítéssel együtt az összevont adóalap részét képezi.