Új szabályozás a székhelyszolgáltatásban
Egy július 1-től hatályos minisztériumi rendelet várhatóan ellehetetleníti Magyarországon a legtöbb, professzionálisan működő székhelyszolgáltató működését. Az új szabályozás ugyanis előírja, hogy székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll. A legtöbb professzionális székhelyszolgáltató azonban ma Magyarországon bérelt irodában nyújtja ezeket a szolgáltatásokat
Az utóbbi években a kormányzat számos olyan intézkedést hozott, amely megnehezítette, vagy bizonyos szereplők számára kifejezetten megtiltotta székhelyszolgáltatás nyújtását. Így pár évvel ezelőtt az ügyvédi irodákat kizárták abból a körből, akik székhelyszolgáltatást nyújthatnak. Idén év elejétől pedig az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései módosultak: egyrészt a székhelyszolgáltatás igénybe vétele bejelentési kötelezettség alá került, másrészt ilyen szolgáltatás igénybe vétele indok lehetett arra, hogy az adóhatóság az adózót ún. „kockázatos adózónak” minősítse. A módosítások mögött meghúzódó indokolás szerint a székhelyszolgáltatás igénybe vételét sokszor a hatósági ellenőrzés és felügyelet megnehezítése, ellehetetlenítése motiválta.
Míg az új jogszabály a székhelyszolgáltatók működésére vonatkozó számos új rendelkezést vezet be július 1-jétől (így például kizárja a határozott időre kötött szerződéseket, előírásokat tartalmaz az iratkezelésre és a küldemények átvételére vonatkozólag stb.), addig egyszersmind komoly jogi feltételhez is köti a székhelyszolgáltatást. Eszerint székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a szolgáltató használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Meglévő székhelyszolgáltatásoknál ezt a szabályt szeptember 1-jétől kell alkalmazni.