Végkielégítés és felmondás
Gyakran kapunk kérdéseket ügyfeleinktől a végkielégítés és felmondás témakörökben. Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A végkielégítés 2014-ben akkor jár a dolgozónak, amikor a munkáltató mond fel, vagy a munkahely jogutód nélkül szűnik meg, illetve akkor, ha a gazdasági egységet olyan jogutód veszi át, amely jogszabályi rendelkezés alapján nem tartozik a Munka Törvénykönyve hatálya alá. Ha a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel kívánják megszüntetni, úgy a végkielégítés nem jár „automatikusan”.
A végkielégítés mértéke függ, az adott munkáltatónál eltöltött folyamatos munkaviszony hosszától. A 30 napnál hosszabb folyamatos időtartam, amely alatt a munkavállaló nem kapott munkabért nem számít bele a munkaviszony hosszába. Természetesen kivétel, a szülési szabadság, és a gyermek, vagy gyermekek gondozására, ápolására igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve a tényleges önkéntes tartalékos katonai állományban eltöltött időszak 3 hónapot meg nem haladó része.
A végkielégítés mértéke:
-
A legalább háromévi munkaviszony esetében 1 havi,
-
legalább 5 év esetén 2 havi,
-
legalább 10 év után 3 havi,
-
legalább 15 év esetében 4 havi,
-
legalább 20 év esetében 5 havi,
-
és végül 25 évet meghaladó munkaviszony esetében 6 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult a dolgozó.
Még magasabb a végkielégítés összege abban az esetben, ha a munkaviszony úgy szűnik meg, hogy olyan munkáltató veszi át a gazdasági egységet, amelyre nem vonatkozik a Munka Törvénykönyve, és/vagy a munkavállaló a számára előírt öregségi nyugdíjkorhatártól 5 évnél közelebb van.
-
Ebben az esetben 3 és 5 éves munkaviszony esetén a fentieken kívül + 1 hónap,
-
10-15 éves munkaviszony esetén + 2 hónap,
-
és végül 20-25 éves munkaviszony esetén + 3 hónap távolléti díj jár a dolgozónak.
Természetesen nem jár végkielégítés abban az esetben, ha a munkaviszony a dolgozó magatartása miatt szűnik meg, illetve akkor, ha a megszűnés pillanatában a munkavállaló már nyugdíjasnak számít.
Felmondási idő:
Ha másik, jövedelmezőbb munkahelyet talált a munkavállaló, vagy a munkaadó döntött úgy, hogy megválik tőle, akkor is le kell tölteni a felmondási időt, amely alapesetben 30 nap. Ez viszont attól függően változhat, hogy mennyi ideje van a munkavállaló alkalmazásban.
A felmondási idő ennek megfelelően a következőképpen alakul:
-
Három évnél régebbi munkaviszony esetében plusz 3 nap
-
Öt év után plusz 15 nap
-
Nyolc év után plusz 20 nap
-
Tíz év után plusz 25 nap
-
Tizenöt év után plusz 30 nap
-
Tizennyolc év után plusz 40 nap
-
Húsz év után plusz 60 nap az alapnak számító harmincon felül
Minderre azonban igaz, hogy kizárólag a munkaadó részéről történő felmondás esetében érvényes, védve ezzel a munkavállaló érdekeit. Ha a munkavállaló mond fel, akkor marad a harminc napos alap felmondási idő.
Felmentési idő a munkavállalót a munkáltatói felmondás esetén illeti meg, és legalább a felmondási idő felére. Erre az időtartamra a munkavállalónak távolléti díj jár, kivéve, ha a munkavállaló egyébként sem lenne jogosult munkabérre. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos szabály, hogy ha a munkavállalót a munkavégzés alól a munkáltató végleg felmentette, a kifizetett munkabért nem lehet visszakövetelni, ha a munkabér-fizetési kötelezettséget kizáró körülmény utóbb következik be.